A Halliwell-család története
valójában évszázadokkal ezelõtt kezdõdik,
egy új gyarmat keleti partján, mely gyarmat késõbb
Amerikai Egyesült Államok néven híresül
el. Itt egy fiatal nõ, Charlotte Warren hordoz különleges
jóslatot, olyat, mely örökre megváltoztatja
a mágia és három, a jövõben élõ
nõ életét. Az 1670-edik év második
felében kitudódott, a várandós Charlotte
születendõ gyermekét a legvarázslatosabb gyermeknek
jövendölik, kinek puszta léte életben tarthatja
a mágia jó oldalát. Mikor sötét erõk
érkeztek, hogy a gyermeket elrabolják, egy boszorkánykoven
és három, magát bûbájos boszorkáknak
nevezõ fiatal hölgy mentette meg Charlotte-nak és
lányának, Melindának életét, ki végül
Mindenszentek varázslatos éjjelén született
meg.
Késõbbi életében Melinda
igen szerencsétlenül Salem városába költözött,
bár õ maga még csak nem is sejtette, milyen rossz
lépés volt ez részérõl. 1693-ban
bõrkötésû könyvet kezdett vezetni a célból,
hogy abba írja varázsigéit, minden tudását
és mágikus receptjeit. A könyv fedelét a "triquetra"
jelével ékesítette, mely a hármas egységet
és erõt szimbolizálja. Évekkel késõbb
Melindát tõrbe csalta szerelme, Matthew Tate, ki warlock
volt és csak Melinda erõire fájt a foga. Elárulta
Melinda valódi kilétét, mire a falusiak börtönbe
vetették, majd eldöntötték, megöletik.
Melinda lányának, Prudence-nek nevelését
barátságos és együttérzõ szomszédaira
bízta, maga Melinda pedig szembenézett sorsával.
A máglyán arról a három nõrõl,
a Bûbájos Boszorkákról beszélt, akirõl
anyja mesélt neki: három nõvér, kik a világ
legerõsebb boszorkányaivá válnak majd.
Prudence felnõtt és életének
másik oldalát titokban tartotta ugyanúgy, mint
anyja szerzeményét, az Árnyak Könyvét.
A jó mágia öröksége anyáról
lányára szállt a nemzedékeken át
a Warren családban. A huszadik század elejére,
pontosabban 1906-ra a nyugati parti San Francisco lett a család
otthona, azon belül is egy viktoriánus birtok, mely - elmondásuk
szerint - védelmezte a ház alatt található
spirituális és boszorkányi energiaközpontot,
a nexust. A huszas évek közepére szerteágazott
a családfa és már három unokatestvér
- mind boszorkány - élt a családi otthonban. A
felelõtlen játék és szórakozás
hevében élték életüket, a szesztilalom
idején az egyre népszerûsödõ természetfölötti
pikantériájával megáldott kiskocsmát
mûködtettek a házban, a gazdag politikusok és
elõkelõségek részére. Mikor egyikük
szerelmes lett egy Anton nevû gonosz és halhatatlan varázslóba,
családtagjai nem láttak más kiutat, minthogy megátkozzák
õt is és minden eljövendõ életét
azért, hogy megakadályozzák a párt abban,
hogy a jövõben bármikor újra összejöhessenek.
Évekkel az esemény után az unokatestvérek
legfiatalabbika leánygyermeknek adott életet, kinek ugyanúgy
P-vel kezdõdõ nevet adott, mint unokatestvérei,
hogy fenntartsa a hagyományt. A gyermek, Penelope Johnson, több
dologban is hasonlított hozzátartozóira, nem csak
a P betûben - ugyanúgy boszorkány volt.
Penelope (röviden Penny) koraérett
nõ volt, aki folyamatosan fejlesztette erõit. Egyetemre
járt, mely akkoriban kiemelkedõ dolognak számított,
az egyetemen pedig életre szóló barátságokat
kötött. 1950-ben, huszas éveinek elején már
született egy kislánya egy Jack Halliwell nevû férfitõl.
Talán ráébredve társadalmi körük
elvárásaira, a két szerelmes egybekelt, de nem
tudható, a gyermek születése elõtt vagy után
történt-e ez meg. A történelmet és a
varázslatot fenntartandó, Penny Patriciának nevezte
lányát. 1964-ben, mikor a kis Patty még csak 14
éves volt, Penny pedig a 30-as éveiben járt, Jack
meghalt - Pennynek azonban a férfi csak az elsõ volt a
sorban. Szerette ugyan Jacket, de, ahogy õ mondta, a boszorkányság
önmagában "nem tart melegen egy hideg téli éjszakán".
Pennynek négy férje volt élete során, míg
Patty maga is szerelmes volt, és gyermekekrõl álmodozott.
Patty egy Victor Bennett nevû sármos
férfival osztotta meg életét - 1971-ben gyermekáldásban
részesültek. Mint azelõtt, Patty is P-vel kezdte
lánya nevét: Prudence lett. Talán a sok férj
(és erõteljes feminizmusa) miatt jutott Penny arra a következtetésre,
hogy megtiltsa lányának és jövendõ
unokáinak hogy felvegyék Victor családnevét,
így Prudence is Halliwell lett. És mint minden elõtte
lévõ Halliwell, Prue is boszorkány volt. Ugyanazokat
az erõket volt képes használni, mint nagyanyja,
vagyis a telekinézist - a tárgyak elmével történõ
mozgatását. Alig telt el két év, és
Victornak és Pattynek újabb gyermeke érkezett a
világra, Piper, ki hasonlóan boszorkánynak született.
Piper ereje a dolgok idõbeli megállítása,
vagyis megfagyasztása volt, pont úgy, mint anyjának.
Ezalatt Victort természetesen beavatták
feleségének és gyermekeinek különleges
képességeibe, és bár a dologért nem
rajongott túlságosan, családjáért
annál inkább. Akár szeretetben éltek, akár
nem, voltak köztük nézeteltérések, ezek
között pedig a legnagyobb az volt, hogy Patty és Penny
(akit egyszerûen a Nagyi becenévvel illettek) a lányokat
boszorkányként kívánta felnevelni, míg
Victor szerette volna, ha megismerhetik a gyermekkor ártatlanságát.
Talán folytonos veszekedésük, talán Patty
életében egy másik férfi, Sam volt az oka,
hogy Victor féltékeny lett és 1975-ben elhagyta
Pattyt. Sam Patty fényõrzõje volt, a rá
való vigyázásra kiküldött õrangyal,
aki egyre inkább beleszólt mindennapi életébe,
mivel muszáj volt besegítenie a különbözõ
démonok legyõzésébe és az ártatlanok
védelmezésébe.
Patty, bár azt hitte, meddõvé
vált, március végén rá kellett jönnie,
hogy egy harmadik gyermeket hord a méhében. Furcsa varázslatok
és a jövõbõl érkezett látogatók
alátámasztották, hogy valóban harmadik lányával
terhes, kit novemberi születésekor Phoebe-nek fog elnevezni.
Hogy egy, a lányok erejét megszerezni kívánó
warlock fenyegetését elkerülje, Nagyi megkötötte
erejüket, de ezzel nem változtatta meg kilétüket.
Õk voltak ugyanis az idejük elõtti örökség
beteljesítõi... a Bûbájos Boszorkák.
Valószínûleg harmadik lányának
születése miatt tért vissza Victor és békült
ki Pattyvel, lányaikat pedig együtt kezdték nevelni.
A sors azonban nem engedte, hogy életüket boldogan élhessék.
Apaként Victor kedves és jó volt - halandóként
azonban nem tudta megvédeni gyermekeit az újra és
újra támadó démonoktól. Erõ
nélkül, és magát csak köteléknek
érezve, folytonosan csak a gyerekek jövõjérõl
és örökségérõl veszekedett Nagyival
és Pattyvel. 1976 végén újra elment, de,
hogy azért-e, mert Sam egyre erõsebben volt jelen Patty
életében, nem egyértelmû. Patty, miután
elvált Victortól, igazán szerelmes lett Sam-be,
olyannyira, hogy még gyermekét is szíve alatt hordta.
Mivel a fényõrzõk és a boszorkányok
közti szerelem szigorúan tiltott volt, varázslattal
titkolták el Patty terhességét, így arról
csak õk és Nagyi tudtak. Miután a negyedik gyermek
1977 augusztusában megszületett, egy helyi templom apácájának
adták, hogy az biztosítsa nyugodt gyerekkorát.
Egyetlen kérésük az volt, hogy neve P-vel kezdõdjön,
és így is lett: Paige. Azonban a sors most sem volt kegyes
a Halliwell-családdal, mert Patty életét vesztette
egy démonnal való csata közben, 1978 februárjában
- ezzel egyedül hagyta lányait, nagymamájukra bízva
õket.
Victor újra visszatért ex-felesége
halálakor, de Nagyi túlságosan elkötelezett
volt saját módszerei mellett. Útjaik újra
elváltak a lányok helyes neveltetésével
kapcsolatos összetûzéseik miatt - Victor bánatára.
Penny ismételten évekig kellett viselje a szülõi
feladatok terheit: gyerekbetegségek, késõn beadott
házi feladatok, ellógott órák és
elsõ szerelmek, apró lelki koccanások és
összetört szívek. Prue bátor és vonzó,
az iskolai pomponlányok vezetõje és férfifejek
nagy csavarója. Piper félénk és zárkózott,
az osztály egyik leghátsó padjában, bátortalan
ambícióinak követéséhez, Phoebe pedig
már fiatalkorában is fiúbolond, mások fiújainak
elrablója és összességében egy igen
huncut lány.
Miután felnõttek és saját
életüket kezdték élni, a lányok a kilencvenes
évek közepén rossz híreket kaptak. Bár
nagyi kemény matriárkája volt a családnak,
gyenge szívet és súlyos betegséget állapítottak
meg nála. Korházba ment, a vizitek és kezelések
árát pedig Piper bankármunkájának
keresetébõl fizette. Prue-t, aki a városi múzeum
természetrajz-tárlatánál dolgozott, közben
eljegyezte fõnöke. Phoebe még mindig vadóc
volt, nem tudott egy hullámhosszra kerülni nõvéreivel,
és férfi-rabló módszerei bajba sodorták,
amikor Prue võlegénye azt állította, hogy
Phoebe ráhajtott. Látva, hogy unokái még
kommunikálni sem tudtak egymással, Nagyi féltette
bûbájos boszorkányokként letöltendõ
jövõjüket, és azon elmélkedett, helyes
volt-e elvenni a lányok erejét, megfosztva õket
az igazságtól. Mielõtt dönthetett volna, 1998
márciusában végzetes szívrohamot kapott,
és ezzel a lányok újra magukra maradtak a nagyvilágban.
Phoebe nem volt biztos jövõjében, de biztos volt
abban, hogy az nem San Franciscoban várja, ezért New Yorkba
távozott. Prue és Piper együtt küzdöttek,
hogy átvészelhessék a nehéz idõket,
kiköltöztek North Beach-i lakásukból és
hazaköltöztek a régi családi birtokra, melyet
a három lány együtt örökölt. Hónapokig
próbálták fenntartani magukat, a sors pedig úgy
döntött, hogy a késõ nyári hónapokban
mindez meg fog változni.
Phoebe visszatért San Franciscoba és
a családi házba, felszakítva régi sebeket,
melyeket talán jobb lett volna elfelejteni. Az este furcsa eseményei
újra összekovácsolták a lányokat, mivel
rájöttek, hogy bár neveltetésük teljesen
normálisnak látszott, valójában õk
hárman többek lettek, mint nõk -- boszorkányok
õk, mágikus erõvel rendelkeznek és feladatuk
az ártatlanok védelmezése és a gonosz erõivel
való harc. Világuk feje tetejére állt, minden
megváltozott. Együtt néztek szembe mindennel, amit
a sors hozott, legyen az természetes vagy természetfeletti.
Prue gimnáziumi barátja, Andy is újra feltûnt
életükben, akkor már mint a san francisco-i rendõrség
felügyelõje. Piper kezdett beleszeretni egy ezermesterbe,
Leoba, aki azzal a céllal érkezett, hogy segítsen
felújítani a házat, Pipernek pedig felújította
szerelem iránti hitét. Phoebe saját útját
kereste, de sosem felejtette el, hogy a boszorkánysággal
járó felelõsség még akkor is saját
ösvényt jelent, ha jövõjének többi
része igen bizonytalan...
<<vissza