Interjú Peter Chomsky producerrel

   Nem sok ember mondhatja el magáról hogy az elsõ naptól a Bûbájosok mindörökké utolsó percéig segítették a Bûbájos boszorkák alakulását, de Peter Chomsky pontosan ezt csinálta a sorozat mind a nyolc évadjában. Találkoztunk a Charmed producerével, és beszélgettünk vele a stúdióbeli életrõl, a szoros határidõkrõl, és a rengeteg speciális effektrõl.
   Amíg várta a visszajelzést, hogy a Sliders megkapja-e a második évadját, Chomskyt associate producernek szervezték szervezték be a Bûbájos boszorkákhoz, de hamar társproducer, majd producer lett belõle, és ahogy az ilyen beosztású emberekkel ez gyakran megtörténik, fõ teendõit ahhoz igazították, hogy mihez ért a legjobban. [A hollywoodi rendszerben ezeknek a produceri szinteknek produkciótól függõen más és más a pontos feladata, annyi fix, hogy a magasabb beosztás magasabb pénzügyi, kreatív és/vagy szervezési beleszólással és felelõsséggel jár. - a ford.]
   - Azért vontak be, mert jó vagyok utómunkában és részek befejezésében. Gazdag múltam van továbbá a speciális effektekben, úgyhogy nagyon sokat dolgoztam a gyártási oldalon azon, hogy hogyan csináljuk meg az effekteket. Egy Encore Video nevû céggel dolgoztunk, õk csinálták meg az effektek kilencven százalékát, illetve a speciális effekt vezetõnknek is volt egy cége, õ pedig velük tudta megcsináltatni a 3 dimenziós munkák jó részét. Én irányítottam azt, hogy ki melyik részben mit csinál, én kezeltem a költségvetés vonatkozó részét, és együtt dolgoztam a rendezõkkel azon, hogy azt vegyék fel, amire az effektezéshez szükség van.
   A Bûbájos boszorkáknál egyik nap sem volt tipikusnak mondható, úgyhogy Chomsky feladatai attól függtek, hogy a gyártásnak épp melyik szakaszában jártak.
   - Amikor teljes évadot forgat az ember, olyan mint egy maraton, amire gyakorolni és készülni kell. Az elején úgy vagyok vele, hogy "Na! Hol a forgatókönyv?" Alig várom hogy csinálhassak valamit. Be akartam osztani a forgatókönyveket a forgatásra, beszélni az effektfelelõssel, megnézni hogy állunk, milyen effektek lesznek, és le tudjuk-e azokat egyszerûsíteni, hogy gyártásbarátak legyenek és esetleg olcsóbbak is. Van-e olyan pont ahol azt mondhatom, csináljuk ehelyett inkább ezt, az mennyibe kerülne? Akkor elmondanám Brad Kernnek és meglátnám, õ valami csicsásabbat akar-e. Aztán csak próbálunk és készülünk forgatni. Az elején amikor forgatunk, nincs sok utómunka, ezért sokat vagyok a stúdióban, bejárok az összes értekezletre, és sok idõt fordítok az elõkészítésre és a gyártásra. Amint elérünk kábé a negyedik részhez, már elkezdõdik az utómunka az elsõ részen. Amint kész van a rendezõ a vágással, megnézzük a részt, jegyzetelünk, elõkészítjük a stúdió vagy a csatorna számára, listát készítünk az utómunka-feladatokról, hogy küldhessük a kép- és hangeffekt-osztályra. Ezalatt folyamatosan jönnek be a forgatókönyvek, úgyhogy innentõl kezdve zsonglõrködöm: olvasom és dolgozom a forgatókönyvökön, ott vagyok a gyártási és effektes értekezleteken.
   Ahogy az várható, az év elõrehaladtával egyre kaotikusabbá válnak a dolgok.
   - Amikor már az évad közepén vagyunk, több epizód van utómunkában, egy epizódot forgatunk és megint csak több epizódot készítünk elõ. Ilyenkor már õrült sok órát kell dolgozni és folyamatosan újra be kell osztani az idõt. Amint véglegesítünk egy részt, second unit-ot rendezek [szó szerint második stáb, külön rendezõvel és operatõrrel, akik a másodlagos fontosságú képeket rögzítik - a ford.], vagy kiegészítõ felvételeket csinálunk, vagy ha sok a speciális effekt a részben, akkor azokban segítek. Teljesen attól függ, hogy mire van szüksége a résznek, és hogy hogyan lehet a legjobban mozgásban tartani mindent. Amint kezdünk az évad végére érni, amikor a forgatás már leállt, akkor igazán szûkös az idõ arra, hogy befejezzük a részeket, de ilyenkor már nem jönnek új forgatókönyvek, nem kell a gyártással foglalkozni, úgyhogy jóval nagyobb a csend és tudok a részek befejezésére koncentrálni. Így akkor is, hogy felgyorsul a tempó és nagy a nyomás, kicsit megkönnyebbülhetek ilyenkor mert nem jön felém annyi minden féle dolog.
   - A befolyásoló tényezõk közé tartozik még a számítógépes animáció, amivel a lányok varázslatait csináljuk. Egy teleportálás vagy egy robbanás egyszerûnek tûnhet, de amikor mindent összeraksz, nagy a különbség. Csak hogy értsétek, mirõl beszélek, a sorozat elején egy sok effektet tartalmazó rész azt jelentette hogy 35 trükkfelvétel van egy részben. Az utolsó három évadban már minden részben átlagosan 120 volt. A hetedik évad végére az utolsó öt részbõl háromban volt 200-nál is több effekt. Egy ponton szükségünk volt egy magas felülnézetre a házról, ahogy az felrobban, ekkor megkértem egy ismerõsömet akinek van helikoptere, hogy vigyen fel engem és a különleges effekt-részleg vezetõjét, Stephen Lebedet. Hozott egy digitális fényképezõgépet és elrepültünk a ház felett, ami a Bûbájos-házként funkcionál. Csináltunk egy csomó képet és azok közül választottuk ki azt, amit a konkrét jelenet alapjául választottunk. Ez az egész rengeteg szervezéssel járt, de tudtam, hogy meg akarjuk ezt csinálni a rész elõkészítése során, végül azon múlt csak, hogy hogyan tudjuk koordinálni a dolgot.
   - És igen, szoktam örülni a kevés effekttel dolgozó részeknek, mert az segít tartani a tempót az évad során. Braddel szoktuk megbeszélni az ilyesmit. Minden évben a tizedik rész volt nagyon nehéz mert egyszerre vagyunk tíz hetet mûsoron a téli szünet elõtt, ezért mire odaérünk, már nagyon kevés idõnk marad. Segít, ha ilyenkor a tizedik rész könnyedebb, de ez általában nem így volt, pont hogy sok speciális effektet használó részeket csináltunk tizediknek, mert ilyenkor volt az õszi sweeps [az amerikai tévés év egyik nézettségmérési szempontból kiemelt szakasza - a ford.], és muszáj volt hajtani a nézõkre. Ez egy kétélû kard.

   Chomsky összesen több, mint 150 órányi Bûbájos boszorkák-részt gyártott le. Bár az egyik legnehezebb feladata A múlt ismétli önmagát viziszörnyének elkészítése volt, a legnagyobb kihívásként mégsem erre emlékszik vissza.
   - A második évadban volt a Csak Illúzió címû rész. Ez azért volt kihívás, mert minden mással ellentétben, amin valaha dolgoztam, ebben a részben általunk készített filmeknek kellett menniük a moziban már a forgatás alatt. Ez azt jelentette, hogy a forgatás elõtt két nappal elment a rendezõ és felvett képeket a filmhez. Hét napot kaptunk a rész forgatására, és összesen kilencet a teljes gyártásra. Az elsõ két nap vettük fel azokat a jeleneteket, amik a részbeli filmekben mennek. Aztán csak négy napom volt, hogy normálisan összevágjuk az egészet, hogy tényleg úgy nézzen ki, mintha mehetne a moziban. Ez nagyon durván kevés idõ. Fogni kellett a napi felvételeket, gyorsan összevágatni, mindenkivel elfogadtatni hogy végleges legyen, aztán meg megcsinálni a színeket és elõkészíteni a vetítést, hogy meglássuk, tényleg mûködik-e. Az elsõ nap a moziban már készen állt a vetített jelenetek elsõ csoportja, odamentünk és bár már elõtte való nap teszteltük, mégiscsak ott volt az egész stáb egy drága külsõ helyszínen, és nem tudhattuk biztosan, hogy mûködni fog. Mûködött, de csak épp, hogy. Nagyon büszke voltam rá.

   A Bûbájos boszorkák befejeztével Chomsky a Sci-Fi Channeles Az elveszett szoba címû minisorozaton dolgozott [melyet nemrég a TV2 is vetített - a ford.], jelenleg pedig egy DVD-filmet, a The Oniont fejezi be. Sikere mellett mégis a Charmed tûnik az álommunkájának.
   - Ez jelentett nekem mindent. Lehetõséget kaptam, hogy találkozzak és együtt dolgozzak ezekkel az emberekkel. Esélyt kaptam a kreatív autonómiára. Nagyon jó érzés volt, hogy miután elolvastam egy adott forgatókönyvet, amiben több, mint kétszáz speciális effekt volt, és elsõ olvasásra fogalmam sem volt, hogy hogy a fenében fogom ezt megcsinálni, mindig tudtam, hogy valahogy majd megoldjuk a dolgot és a történet is jó lesz és jó effekteket is tudunk majd használni. Amire a legbüszkébb vagyok, az az, hogy napról napra képes voltam segíteni az utómunkát, és bármilyen módon jobbá tenni ezzel a részeket.

   <<vissza

©2003-2009 Magyar Charmed Portál - www.charmed.hu
Minden jog fenntartva!